Kövérítő bacik

A bélflóra: Te és 100 trillió barátod

a mikrobiom kiemelt szerepe

Jeroen Raes professzor, humán mikrobiom kutató, a brüsszeli Bioinformatikai Intézet alelnöke nemcsak a gyomor-bélrendszeri gyógyszerek fejlesztésében, hanem az alapvető humánbiológiai ismereteink bővítésében is jelentős áttörést ért el. Kutatásaiból kitűnik, hogy három különböző típusú bélbaktérium létezik, és a vércsoportokhoz hasonlóan a három típus teljesen független a fajtól, nemtől, életkortól vagy étrendtől.

Amiért fontos pusztítani a bélrendszer kártékony baktériumait

Jeroen Raes 2012-ben egy brüsszeli TED-előadáson érdekes megállapításokat osztott meg hallgatóságával. Ebből az előadásból (amit most magyar felirattal megtekinthetsz ebben a bejegyzésben) megtudhatjuk, hogy miért lényeges a rajtunk és bennünk fészkelő több százbillió baktérium kordában tartása. A professzor szemléletesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi, emberek tulajdonképpen két lábon járó baktériumtelepek vagyunk.

Külön kitér a bélflóra, illetve az emésztőrendszer működésére. A bennünk élő baktériumok ugyanis melegágyai számos betegségnek. Azoknak, akik túl sok zsíros ételt esznek, túlzásba viszik a fehérjék vagy éppen a szénhidrátok fogyasztását, eltérő a bélrendszerük összetétele.

A bélflóra zavaraival pedig számos betegség hozható összefüggésbe. Ilyen például a hasmenés, a cukorbetegség, az elhízás, az érelmeszesedés, a vastagbélgyulladás, a Crohn-betegség, sőt az autizmus is.

Ugyanakkor a bélflóra befolyásolhatja a viselkedést, az agy fejlődését, tehát mindezekért teszünk, ha odafigyelünk, mit eszünk.

a FATBOND szedésével éppen ezen kártékony baktériumok túlburjánzását akadályozzuk meg, s teszünk szervezetünk egészséges működéséért.*

Klinikai vizsgálatokkal bizonyítottana FATBOND 30%-kal csökkenti a (hizlaló) FIRMICUTES / (fogyasztó) BACTEROIDETES baktériumok arányát.

Klinikai vizsgálati szám: 2015190/ D252/5, 01/201

Jeroen Raes előadása a TEDx Brüsszel-ben

Önök azt hiszik magukról, hogy csupán emberek. 7 milliárd ember él a bolygón. Tudják, hogy hány mikroba létezik? 5 kvintillió. Ez annyi, mint ahány csillag van az égen szorozva 5 millióval. Ez aztán tényleg sok baktérium.

És mindenütt ott vannak. Ott vannak ezen a padlón, ott vannak a konyhai lefolyóban, ott vannak a széken, ott vannak a kávés csészében. És igen, ott vannak önökön. Éppen most önök százbillió baktériumnak adnak otthont testükben és külsejükön. Csak ez ezerszer annyi, mint a bolygó lakosainak száma, ha pedig a sejteket nézzük, akkor önök számbelileg tízszeres kisebbségben vannak.

Önök nem is emberek. Önök lábon járó baktériumtelepek.

Több, emberrel együtt élő flóránk, más néven mikrobiótánk van. Például a bőrflóra, a szájflóra, a nemi szervek flórája, a legismertebb pedig a bélflóra. Sok ilyen flóra van, de ezek hasznosak számunkra. Segítik az ételek emésztését, védenek a kórokozók ellen, fontos tápanyagokkal, például vitaminokkal látnak el bennünket, erősítik az immunrendszerünket. A legfontosabb pedig az, hogy ha valami baj történik a flóránkkal, akkor mi is bajban vagyunk.

Az elmúlt néhány évben mi, tudósok, új technikákat fedeztünk fel, amikkel mélyebben tanulmányozhatjuk a bélflórát vagy bélmikrobiomot.

A flórákból vett mintával kezdjük. Kivonjuk az összes mikrobát, kivonjuk az összes DNS-t ezekből a mikrobákból, aztán ezeket az ún. szekvenáló készülékbe helyezzük. Ekkor megtudunk valamit erről az ökoszisztémáról, mert ez egy ökoszisztéma.

Megtudjuk, hogy milyen mikrobák élnek ott, és megtudjuk, hogy mire képesek ezek a mikrobák, milyen génjeik vannak a közös genomjukban.

Aztán megtudtuk, hogy a mikrobiomunk, a közös genomunk százszor annyi gént tartalmaz, mint amennyi saját magunknak van.

Egy második genom működik a testünkben és rajtunk. Arra is rájöttünk, hogy a bélflóránk három típusra, az ökoszisztéma három területére osztható.

Ezeket neveztük el enterotípusoknak

Hogy jobban érzékeltessem, mik is ezek az enterotípusok, gyakran teszek … Mi is ez a szó?… Összehasonlítást – köszönöm – az ökoszisztémával, az erdővel. Saját trópusi erdőnk, mérsékelt övi erdőnk, bambuszerdőnk van. Ezek mind erdők. Ott azonban különböző fajok élnek együtt és funkcionálnak egy egységként. Saját, optimálisan működő konstellációink vannak, és én így tekintek a bélflóránkban kialakult konstellációkra. Úgy tűnik, hogy az a környezet határozza meg a konstellációkat, amelyekben a baktériumok élnek. A belünkben a környezetet az étel jelenti, amit megeszünk.

Rájöttünk, hogy azoknak, akik több zsíros ételt, vagy több fehérjetartalmú ételt, vagy több szénhidráttartalmú ételt esznek, eltérő a bélrendszerük összetétele. Ez pedig azért fontos, mert egyre több betegséget hozunk összefüggésbe a bélflóra zavaraival.

A hasmenés, cukorbetegség, elhízás, érelmeszesedés, vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, sőt az autizmus, ezek mind összefüggésbe hozhatók a megzavart bélflórával.

Ezek pedig nem csupán összefüggések, a rossz bélflóra valóban betegséget okozhat. Ha egy elhízott egér flóráját egy baktériummentes egérbe tesszük, aminek tehát nincs flórája, akkor a baktériummentes egér el fog hízni. Azt gondoljuk, hogy ebből a flórából megtudhatunk valamit az egyén egészségéről.

Kezdjük úgy diagnosztizálni az embereket, ahogy a béltartalmat nézzük. Ezt csináljuk például a cukorbetegség, vagy a vastagbélrák esetében. De ugyanezt tehetjük meg a mindennapi életben. Hamarosan egy életen át figyelhetjük a bélflóra egészségét egy kézzel fogható anyag alapján.

Amikor azt mondom, hogy egy életen át, azt szó szerint gondolom. Mert a bélflóránk már a születésnél benépesedik. A babák sterilen születnek és csak amikor világra jönnek, akkor oltja be őket az anya flórája: a bőrflóra, a hüvelyflóra, a székletflóra. Abban a pillanatban történik ez. Ha pedig korai életszakaszban megzavarjuk a flórát, annak súlyos következményei lehetnek, és kezdjük egyre jobban megérteni, hogy ezek milyen súlyosak lehetnek.

A császármetszéssel született babák flórája más, mint a hüvelyi úton világra jött babáknak. A szoptatott babák flórája más, mint a tápszerrel etetett babáknak. Nem tudjuk igazából, hogy melyik jobb, jelenleg csak a különbségeket látjuk, de azt tudjuk, hogy azoknak a babáknak, vagy például az egérkísérletek alapján azoknak az egereknek, akik nagyon korai életszakaszokban kis dózisú antibiotikumot kaptak, felnőtt korban is rossz a flórájuk és elhíznak.

A korai életszakaszban kapott kis dózisú antibiotikumot olyan dolgokkal hoztuk összefüggésbe, mint például az asztma.

El kell gondolkodnunk az antibiotikumok használatán és nagyon óvatosnak kell lenni velük. Nem akarok vádat emelni az antibiotikumok ellen, de nagyon óvatosnak kell lennünk!

A felnőtteknél is problémát jelentenek. Ha normál dózisban széles spektrumú antibiotikumot adnak a betegnek, egyesek néhány héten belül meggyógyulnak. A bélflóra néhány hét után helyreáll. Egyeseknél ez hónapokig tart, másoknál egy év is alig elég ahhoz, hogy a bélflóra normális, vagy olyan legyen, mint amilyen volt. Van, akinél sohasem jön helyre tartósan megváltozott a bélflórája.

Komoly az ismerethiány ezen a téren. Nem tudjuk igazán, hogy ennek milyen hatásai vannak. Csak azt látjuk, hogy a következmények fontosak.

Elgondolkodhatunk a flóra modulálásán, vagy visszaállításán is.

Van egy dolog, az ún. széklet…, igazából nem is új dolog. Meglehetősen régi, a beduinok ősidők óta használják. Úgy tűnik, hogy egyes betegségek kezelésében működik a székletátültetés. Azaz a flóra átültetése egészséges egyénből beteg egyénbe. Nem csak szervi betegségekről van szó. A bélflóra befolyásolhatja a viselkedést, az agy fejlődését. Egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az egerek szorongásos vagy felfedező viselkedését az határozza meg, hogy milyen bélflórájuk van. Az ecetmuslicánál bebizonyosodott, hogy a flóra befolyásolja a párosodási viselkedést, a szexuális preferenciát.

Gondolkozzunk el ezen! Egyáltalán mi vagyunk azok, akik gondolkodunk?

Vigyék magukkal üzeneteimet! Mindössze kettő van. Az egyik: vigyázzanak a barátságos baktériumokra. A második: soha többé nem kell egyedül érezniük magukat.

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük