A jód az aktív pajzsmirgy hormon (T3) alapanyaga. A T3, azaz trijód-tironin 3 jódatomból áll.
Megfelelő jód hiányában a pajzsmirigy nem tud elég pajzsmirigy hormont termelni, és elkezd alul működni. Így lelassul az anyagcsere, és túlsúly képződik! Így függ össze a jódhiány és az elhízás.
Magyarország kiemelten jódszegény terület, így sem a növényi, sem az állati eredetű táplálék nem tartalmaz elég jódot.
A jódozott só instabil jódot tartalmaz, nem alkalmas hatékony jódpótlásra hosszú távon!
A FEDBOND® PAJZSMIRIGY-ANYAGCSERE biztonságos napi adagolású, jól felszívódó jódforrást tartalmaz, amely segíti a pajzsmirigy normál hormontermelését és működését.
Egy jól működő anyagcsere jól kezeli a zsírégetést is!
A CINK részt vesz a normál szénhidrát- és zsírsav-anyagcserében, a fehérjeszintézisben, a makró-tápanyagok anyagcseréjében, hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. A JÓD hozzájárul a pajzsmirigyhormonok normál termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez. A KRÓM hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához, valamint részt vesz a makrotápanyagok normál anyagcseréjében.A CAYENNE hozzájárul a súlycsökkentéshez. A FAHÉJ segít fenntartani a normál vércukorszintet.
MIT LEHET TENNI? Leegyszerűsítve, Magyarországon kivéve a pajzsmirigy túlműködésben és autoimmun betegségben szenvedőket, majdnem mindenkinél indokolt a jódpótlás. Ennek egyetlen, mindenki által könnyen megvalósítható módja a jódozott (tengeri) só használata lenne. A tapasztalatok szerint van hatása a jódozott sónak, azonban annak jódtartalma nem elégséges a hiány teljes pótlására. Amíg sem a húsfélék, sem a félkész ételek, sem a tej nem tartalmaz elégséges mennyiségben jódot, addig azzal csak csökkenteni lehet, de nem lehet megszüntetni a jódhiányt, hogy az élelmiszerboltban jódozott sót veszünk.
A magyar Európa legelhízottabb nemzete
KIK AZOK, AKIKNEK FELTÉTLEN TANÁCSOLHATÓ A JÓDPÓTLÁS?
1. Terhes és szoptató anyák
2. Pajzsmirigy-műtöttek egy része
3. Több göbös golyva miatt műtöttek első-, másodfokú nőrokonai
4. Megnagyobbodott pajzsmirigyű emberek
5. Gyerekkorban
6. Lassú anyagcsere és magas TSH szint, valamint alacsony szabad T3 hormonszint esetén.”
Az összetevők és élettani hatásuk
- A jód a szervezet energiafelszabadításának, a sejtlégzés erősségének szabályozásában résztvevő pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-tironin) alkotóeleme. A szervezet csaknem teljes egészében az ivóvízből fedezi a jódszükségletét. Kisebb mennyiségben a tengeri élőlények szervezetében is előfordul, de ez a mennyiség nem elegendő a szükséges mennyiség bevitelére.
- A víz klórozásával azt a kevés jódot is elpusztítjuk, ami eredendően a vizeinkben van, vagy ott a jódozott só amelyből egy evőkanállal kéne naponta enni a szükséges mennyiség bevitele érdekében. Nem is beszélve arról, hogy a sóból a jód 46 celzius fok fölött elpárolog, így főzéskor tulajdonképpen még azt a kevés jódot is elveszítjük ami benne volt.
- Pajzsmirigyhormonok hatására felgyorsul a tápanyagok égetése és az energiaraktárak felszabadítása. Gyorsul a pulzus, a légzés, nő a vérnyomás, a testhőmérséklet, bélműködés, miközben a zsírraktárak leépülnek. A pajzsmirigyhormonok az egészséges idegrendszeri és értelmi működések szempontjából nélkülözhetetlenek.
- „Magyarország egésze – Békés megye egyes részeit kivéve – jódhiányos területnek számít. Ez természeti adottság, a természetes jódforrást a tengevíz jelenti, ezért tengertől távol lévő területeken a tápanyagokban jóval kevesebb a jód.
- A jódhiány legfontosabb és leggyakoribb következmény a pajzsmirigy megnagyobbodása.
- Nem véletlen, hogy Magyarországon leggyakoribb pajzsmirigy-rendellenességnek a pajzsmirigy megnagyobbodása számit. A csökkent jódbevitelnek nem az egyetlen, de a legfontosabb következménye a pajzsmirigy nagyobbodása. Ennek jelentőségét az mutatja, hogy a magyar emberek pajzsmirigye (bizonyítottan már az 5-6 éves gyerekeké is) kb. 50 %-kal nagyobb mint a megfelelő jódellátottságú országokban lakóké.
- A nyomelemek táplálkozásunkban meghatározó és ez idáig kevésbé közismert szerepéről tett közzé nagy jelentőségű kutatási eredményeket néhány hónappal ezelőtt a Diabetes Care tekintélyes szaklap.
- A hétéves követéses vizsgálat eredményeire utalva, Magyarországon, július közepén számoltak be erről a hazai egészségügyi sajtónak, kiemelve a króm metabolikus hatását.
- Szerves krómhoz szervezetünk a táplálékokból juthat elsősorban, néhány élelmiszer krómban gazdagnak tekinthető pl. gabonafélék, dió, tojássárgája stb. A króm pótlása étrend-kiegészítő formájában világszerte terjedőben. Az alacsony krómkoncentráció ugyanis növelheti a diabetes előfordulását, valamint ennek következményeként a szívbetegségek kialakulásának kockázatát és olyan betegségek megjelenésének rizikóját, mint a diabétesz és a szív-érrendszeri elváltozások – hangsúlyozta Kempelen Péter professzor, a Semmelweis Egyetem belgyógyászait klinikájának egyetemi tanára. Azok körében, akik étrend-kiegészítő formában krómpótlásban részesültek, szignifikánsan javult a glükóztolerancia, valamint csökkent a koleszterin és triglicerid szint.
- A krómbevitel segíthet a túlsúly és a túlzott édesség iránt vágyakozás csökkentésében is, és a candida fertőzések megelőzésében és gyógyításában is. Lehetséges, hogy a króm fókuszba állítása lesz a következő évek „sláger” nyomeleme a mindennapi táplálkozásunkban? És a nemzeti ajánlások mielőbb követik majd a WHO ajánlási szinteket
A cink egy olyan ásványi mikroelem, amelyre napi rendszerességgel, aránylag kis mennyiségben (legfeljebb 40-50 mg) van szükség az étrendben.
Egy egészséges emberi szervezetben általában 2-3 g található belőle. Legnagyobb része az izomzatban és a csontrendszerben koncentrálódik. Ezenkívül számottevő mennyiséget tartalmaz a haj, a szem, továbbá a bőr, a máj és a vesék.
Aránylag állandó a cink koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban. A vérben, a csontokban, a herékben és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék cinktartalma is befolyásolja.
A CINK olyan kulcsfontosságú funkciókhoz is szükséges, mint a genetikai aktivitás szabályozása, illetve a szénhidrát-anyagcsere és a vércukorszint egyensúlyának fenntartása.
A cink számos genetikai tevékenység fontos szabályozója. A gének utasítják a sejtet különböző funkciókra, és a sejteknek minden helyzetben képesnek kell lenniük értelmezni és végrehajtani ezeket a genetikai utasításokat. Ebben a fontos szerepkörben is elengedhetetlen a cink. Amennyiben az étrendben nem található megfelelő mennyiségű cink, akkor a sejtek tévesen értelmezhetik vagy figyelmen kívül hagyhatják a génektől származó információka, ezért is fontos a cink pótlása.
A hasnyálmirigy által termelt inzulin a vércukor sejtekbe történő megfelelő beépítéséhez is szükséges a cink. A sejtjeink inzulinra adott válaszát inzulinválasznak hívjuk.
Ha az étrendünkben nincs elégséges cink, az inzulinválasz csökken, és a vércukorszint stabilizálása sokkal nehezebbé válik. A cink az anyagcsere gyorsaságát szintén befolyásolja: ha a szervezetben csökken a cink mennyisége, az anyagcsere is lelassul, hiszen fontos szerepet játszik a cink a szénhidrát- és zsírsav-anyagcserében is.
Arról nem beszélve, hogy számos immunsejt optimális működése függ a cinktől. Ha jól működik az immunrendszer, a szervezet képes helytállni a legkülönfélébb környezeti kihívásokkal szemben.
TÁJÉKOZTATÓ
A napi adag, 3 tabletta tartalmaz:
| Megnevezés: | Mennyiség | NRV (%) |
|---|---|---|
| L-karnitin | 400 mg | nm |
| Fahéj kivonat (10:1) | 150,00 mg | nm |
| Cayenne bors por | 125,00 mg | 300,0 |
| Gyermekláncfű kivonat (6:1) | 100,00 mg | nm |
| Cink | 20,00 mg | 200% |
| Jód | 500,00 µg | 300% |
| Króm | 200,00 µg | 500% |
*NRV% Napi beviteli referencia felnőttek számára • nm: nincs meghatározva